El Camino del Santiago: felkészülés az Útra

Megállsz egy pillanatra az hétköznapok sodrában. A folytonos sietve kapkodás abbamarad, az utcán a többiek nem is értik, ahogy egy szigetként a tömeg sodrásával dacolva, megveted a lábad a városi kosztól szürke aszfalton. Körbehömpölyög a rutinszerűen a-ból b-be rohanó áradat, te pedig csak nézed azt a fényes rést a fellegeken, amin egy pillanatra, füstöt és ködöt áttörve aláhull egy fénysugár: a megismerés ragyog fel. A kérdések már megvannak. Hová is megyek? Mit csinálok itt? Valójában hova is sietek éppen? Mi ennek a célja? A válaszok keresése nem hagy nyugodni, lefoglal, hogy magasabb értelmet keress a napjaidnak. Már nem motivál a munkahelyed, már kevésnek érzed a nappali vagy az iroda kínálta teret: el kell szakadj innen, hogy megtaláld a saját belső utad, vissza a nyugalmadhoz, vissza önmagadhoz. Ez nem fog itt menni, délutánonként, nem elég rá a kávészünet, vagy az a kis idő, amit esténként az ágyba ájulás után és elalvás előtt magaddal töltesz: el kell menned innen. El kell indulni. Most.

Számtalan elmében játszódik le ez a jelenet, talán egyre többször. Jóval kevesebben vannak, akik meg is élik az álmukat: az ábrándozás, tervezgetés helyett tettekkel keresnek kiutat a kifogások és a kényelem ingoványából. Nekivághatsz a nagyvilágnak, kiszakadva a komfortzónád és a társadalmi elvárások aranyketrecéből, vagy bevetheted magad az erdőbe és a hegyek közé megmérni magad a Természet erejéhez. Ha a gyaloglás monotonitásától, a fáradtság mámorító megsemmisülésétől vársz spirituális feltöltődést, és nem szeretnél sátrat cipelni, vagy éppen jól esne hasonló érdeklődésűekkel megosztani az Út élményét, akkor a legjobb és legbiztonságosabb, ha a Szent Jakab Zarándokutat, az El Caminot választod.

Mára már nem csak vallási indíttatásból járják be ezt a fizikai és lelki próbatételt jelentő vándorlást: sokan belső késztetésből, saját maguk vagy életük lényeges kérdéseire választ várva indulnak el a Santiago del Compostelába vezető ösvénynek, feltöltődni, felejteni, újrakezdeni érkeznek. Nem is célunk a vándorlás részleteit elemezni: erre rengeteg útleírás és hasznos tanácsokkal szolgáló oldal található a világhálón. Mi csak abban segítünk, amire az évtizedes túrafelszerelés használó és árusító tapasztalat alkalmassá tesz. Pár tipp arra, hogy mit vigyünk magunkkal abban a bizonyos hátizsákban.

Mindezek előtt még egy fontos dolog. Az, aki azt hiszi, hogy mindenféle fizikai felkészüléstől mentesen menni fog ez az út, az körülbelül a harmadik nap a pokolba fogja átkozni magát, hogy bevállalta. Több száz kilométert nem gyalogol az ember csak úgy hirtelen felindulásból, ez nem a "majd holnaptól diétázom" tipikus esete: tudatosan, sok túrával, sporttal, saját magunkkal és a felszerelésünkkel, teljesítőképességünkkel kapcsolatos tapasztalatszerzéssel kell felkészülni erre a kihívásra. Minden hétvégét próbáljunk aktív mozgással, kerékpározással, több napos túrával tölteni: szervezetünk meghálálja majd a fokozatos hozzászokást a terheléshez, a testmozgásban gazdag életmód más egészségjavító hatásairól nem is beszélve. Egyszóval, ez nem egy mozivetítés, ahová elég a jegyet megvenni: ide mi is kellünk, minden idegszálunkra, kitartásunkra és izomkötegünkre szükség lesz!

Nem árt, ha néhány szót beszélünk spanyolul, a legfontosabb kifejezéseket próbáljuk megtanulni, feljegyezni. Az állami szállásokon van a legnagyobb tömeg, itt érkezési sorrendben lehet helyet foglalni, a magánkézben lévő albergokban, hostelekben persze érdeklődhetünk, de itt valamivel magasabb az ár. A helyiekkel  vagy a zarándoktársainkkal beszélgetve vagy az információs anyagokat böngészve sok hasznos információra lelhetünk. Az út elvileg végig jelölve van, de azért járjunk nyitott szemmel, nehogy eltévedjünk.

Törölköző

Douglas Adams-al szólva, mindig legyen nálunk törülköző! A viccet félretéve: nagyon hasznos, ha nem egy nagy és nehéz, hanem egy túraboltokban kapható, könnyű mikroszálas, erős nedvszívó képességgel rendelkező kendő van nálunk. Nem csak a napi mosdásban, személyes higiéniában nagy segítség, de a hátizsákra kívül, könnyen elérhető helyen rögzítve segít megszabadulni a napi izzadságtól, és a megállások idején a lábunkat, más nedves testrészeinket is szárazra törülhetjük így elkerülve az irritációt és a kidörzsölést.

Hátizsák

Hátizsák témában az örök szabály érvényesül: a kevesebb néha több. A kezdő túrázó gyakran esik abba a hibába, hogy ez is, kell, meg még ez is, és lehet, hogy ez is, ez a kicsike már nem súly. Aztán meg, mikor már a levehető ajtajú NDK turmixgép, és monogramos téglagyűjtemény is van már a hátizsákunkban, akkor nem is értjük, mitől nem bírunk felegyenesedni, mint annak idején Homo erectus. Ezt bizony csak sok gyakorlással és többször ismételt ki-be pakolással lehet elkerülni. Szép lassan, a sokadik többnapos túra után már megtapasztaljuk a mértéket, és nem kerülnek felesleges tételek abba a bizonyos, 40-60 literes hátizsákba. Ez a tényező különösen fontos: két napot sem szívesen gyalogolunk nehéz, a vállunkat húzó zsákkal, hát még huszonnyolcat. Így hát a tömeg az első számú szempont, ne cipeljünk 9-11 kilónál többet. Nem kell túl sok elemózsiát magunkkal cipelnünk, hiszen az út lakott területeken át vezet, így tudunk élelmiszert és vizet vásárolni, a szállások nagy részén pedig főzni is. Tájékozódjunk a hét napjait és a következő városokat illetően, és ha vasárnap, vagy hosszabb, település nélküli szakasz következik, akkor készüljünk fel tartalékkal. A következő fontosság a kényelmes és jól beállított zsák: ne spóroljunk a minőségen, a hátunk, vállunk, nagyon fog tiltakozni, ha nem széles pántú, párnázott derékrésszel és alsó, a terhelést a csípőre helyező, vállakat tehermentesítő hevederzettel ellátott zsákkal indulunk neki. Egy kis segítség a pakoláshoz: a legkönnyebb a magasan elhelyezett súlypontú zsákot vinni, így a nehéz dolgokat fel és a háthoz közel pakoljuk, és igyekezzünk mindent összefogni a kompressziós hevederek segítségével. Még egy hasznos tanács: rémesen idegesítő, ha valami súlyos dolog a zsákon kívül rögzítve külön életet él, a ritmust épp megtörve himbálózik. Ezért tartózkodjunk a künn hajladozó egységektől, például fémkulacstól, bakancstól, rögzítsünk mindent jó erősen a zsákra.

Bakancs

Nagyon kényes kérdés. A Caminon csak és kizárólag kényelmes, sokat járatott, könnyű és a bokát kellőkeppen tartó lábbeliben induljunk el. A zárt bakanccsal, túracipővel megbarátkozást már a korai, felkészülési szakaszban kezdjük el. Megkeseríti az életünket, ha ezt a dolgot nem vesszük komolyan: a lábbelin sem szabad spórolni, a kihívás megérdemli, hogy megtiszteljük magunkat egy tisztességes túracipővel vagy bakanccsal- ellenkező esetben útközben kell gondoskodnunk ennek pótlásáról vagy cseréjéről, ami néha nem is olyan egyszerű. Figyeljünk a helyes fűzési technikára, és a méretválasztás is fontos: ha valahol nyom vagy éppen mozog benne a sarkunk vagy lábfejünk, annak kellemetlen következményei lesznek, és tönkretehetik az egész túra élményét. Fontos, hogy vastag, masszív, de jó rezgéselnyelő képességgel rendelkező bakanccsal érkezzünk, hiszen hosszú aszfaltos szakaszok váltakoznak majd az ösvényekkel. Tájvédelmi okokból, de a saját épségünk érdekében is tartózkodjunk a rövidítésektől, különösen reggel, ahol egy pillanat alatt áztatja el a bakancsunkat a harmatos fű.

Zokni

 A zokni a másik fontos pillér: ezen ruhadarab helyes megválasztásával és használatával sokat javíthatunk a komfortérzetünkön. Először is: különösen tavasszal és ősszel, az útvonal magasabban fekvő szakaszain bizony előfordulhat a hűvös idő, ez is indokolja a vastag zoknit. De a bakancsban is kényelmesebben veszi fel a láb és a lábbeli közti egyenetlenségeket egy vastag lábtyű. Műszálas, nem gyűrődő, gumis zónákkal tagolt, könnyen száradó zoknit vásároljunk, még akkor is, ha ezek viszonylag drágábbak. Gondoskodjunk arról, hogy mindig tudjunk száraz zoknira váltani, egy megázástól vagy megizzadástól felpuhult bőrt ezzel jól tudunk óvni a vízhólyagok kialakulásától. Ha már érezzük a dörzsölést vagy irritációt, akkor érdemes a kérdéses részt előre leragasztani, ne várjuk meg míg kialakul a szöveti rétegek egymástól eltávolodásából származó, kellemetlen víz vagy vérhólyag.

A vízhólyag egyébként a legismertebb szó a Caminon: ampollának hívják. Elkerülésére, ápolására nagy gondolt kell fordítani, különösen mert  a túra sikere a legnagyobb százalékban a lábunk 3-6 hétig tartó folyamatos karbantartásán múlik. Érdemes este (nem közvetlenül a túra előtt) hidratáló krémmel ápolni a lábakat,  vágni a körmöt, fertőtleníteni, szellőztetni a sebeket és pihenni, ha a helyzet úgy kívánja.

Szandál

Még akkor érdemes vinni, ha hűvösebb időben indulunk útnak. Súlya nincs sok, a felhasználási köre pedig nagyon széles: pihentethetjük benne a bakancsban megfáradt lábunkat egy könnyebb szakaszon, alkalmas a városnézős túrákra, és zuhanyozni is lehet benne menni, ha vízálló változatot választunk útitársul. 

Hálózsák

Mivel zarándokszállásokon alszunk, a matracot otthon hagyhatjuk, de sokan nem szeretnek a kétes tisztaságú ágyneműbe feküdni más után. Erre tökéletes egy apró, könnyű, de elég meleg (5-8 fokos komfortú) hálózsák. Az is jó megoldás, ha polár anyagból vagy vékony műszálból készült hálózsákbélést viszünk magunkkal, és ebbe burkolózva töltjük az éjszakát. A zsákban ne felöltözve aludjunk, mert az ilyenkor termelődő izzadság a bőről elpárologva és onnan hőt elvonva kényelmetlen és nyirkos érzetet ad. Ha a zsák kompressziós tokkal készül, az nagyon hasznos, hiszen ezzel még kisebb helyre préselhetjük össze.

Kabát, nadrág

 Eső ellen sokkal jobb egy vízálló kabát és egy nadrág kombinációja, mint egy esőkabát alatt aszalódni. Könnyű és vékony, jó szél és vízállóképességekkel rendelkező ruházatot válasszunk, amiben könnyű a mozgás, én alkalom adtán a hónaljrészen szellőztetni is tudjuk. Inkább vigyünk külön polárpulóvert, mint bélelt kabátot, hiszen így a rétegek sokkal jobban kombinálhatók, éppen azt hordhatjuk, amit az időjárási helyzet megkövetel. Esőnadrágban is a végig húzózáras, könnyen le vagy felvehető modellek váltak be legjobban. Ha már magunkat megvédtük az időjárás viszontagságaitól, akkor ne feledkezzünk el a hátizsákunkról, fényképezőgépünkről, papírjainkról és telefonunkról vagy más műszaki cikkekről sem. Érdemes ezek szárazon tartásáról is gondoskodni, kellemetlen napokig a beázott hátizsákból előszedegetni a vizes és befülledt ruhadarabokat. Csomagoljunk körültekintően!

Polárpulóver

 A víz és szélálló réteg megvan, most jöjjön a hőszigetelés. A modern polár anyagok könnyűek és melegek, emellett gyorsan száradnak és jól párologtatnak. Létezik belőlük szélálló membránnal ellátott modell is, ezek teljesen jól viselhetők külső rétegként is, amíg nem zuhog az égi áldás. Ha fázósak vagyunk, vegyünk egy vékonyabb, testhez feszülős darabot a hagyományos polárpulcsi alá.

Aláöltözetek

Sokan idegenkednek a műszálas aláöltözetektől, pedig terepen ezek bizonyulnak a legjobb választásnak. Gyorsan száradnak, és nem engedik, hogy az izzadság a testfelületről párologjon el. Itthoni túráinkon, aktív sportolás közben hordva őket eloszlanak a kezdeti kétségek, és nagyon szeretni fogjuk ezeket a ruhadarabokat. Érdemes a fehérneműt is ebből az anyagból választani. Egy-egy alsóruhacsere egy fél mosdással felér, de azért vigyünk néhány váltást belőle és próbáljunk meg mosni is az Út közben. Mivel ezek a ruhák nagyságrendekkel gyorsabban száradnak a pamutnál, mosás után könnyen száríthatók akár a hátizsák külsején is, a napi táv megtétele közben is.

Túranadrág, egyéb ruházat

Nem érdemes több nadrágot vinni. Praktikus a levehető szárú, sokzsebes, mindenféle hőmérsékleti zónában használható nadrágból vinni egy erős, kopásálló darabot. Fontos, hogy vigyünk egy tarkót is takaró sapkát a szél és a Nap ellen, valamint inkább hosszú ujjú pólókat, ha hidegebb van, vagy a leégés ellen. Ha valaki szélálló polár helyett egy szélálló mellényt visz, azt nagyon jól ki tudja majd használni, hiszen sokszor épp ennyi kell, hogy a létfontosságú szerveket (tüdő, vesék) megvédjük a szél hűtő hatásától, és máris rendben a melegérzetünk. Arra is figyeljünk oda, hogy a túra folyamán magas napi hőingással kell számolnunk. Míg a reggelek kifejezetten hűvösek lehetnek, a nappali órákban az erős fénytől és a melegtől kell megvédenünk magunkat. Használjunk hát több célra is megfelelő, egymással kombinálható ruhadarabokat.

Túrabot

Erről a témáról megoszlanak a vélemények. Én mindenképpen a túrabot használatát javaslom. Sokkal jobb tartással túrázhatunk vele, a zsák súlyából vagy a fáradtságból származó egyensúlyvesztéseket azonnal stabilizálhatjuk, könnyebb vele a dombra felmászás és a hegyről ereszkedés is, mivel ezzel terhelést veszünk le a boka és a térdízületekről is. Egymásba tolható, teleszkópos modellt válasszunk, és úgy állítsuk be a méretét, hogy vízszintes talajon állva az alkar és a felkar épp derékszöget zárjon be, ha a kezünket a csuklóhevederbe bújtatva a markolatot fogjuk. A heveder sífutáshoz hasonló karmozgás-sorozat közben segít nagyon hatékony és stabil járásban.

Tisztasági és egészségügyi csomag

Létfontosságú gyógyszerek, csípés ellen kalcium, görcsoldó, hasfogó, hashajtó, fájdalomcsillapító, naptej, tű, cérna, ragtapasz, izolációs fólia mindenképp legyen nálunk. A drogériákban vehetünk apró kiszerelésű dezodort, szappant, sampont és tusfürdőt, valamit fogkrémet is. Nedves törlőkendővel egészítsük ki a WC papírgurigát, és jól jönnek a víz nélkül is használható, gyorsan elpárolgó kézfertőtlenítők is. Izmaink karbantartására fogyasszunk magnézium és kalcium pezsgőtablettát, illetve izomlazító és ízületi fájdalomcsillapító is legyen nálunk.

Fejlámpa

Mindkét kezünk szabadságát garantálja sötétben mozgás vagy a szálláson keresgélés közben egy könnyű, energiatakaréKos LED technológiával szerelt fejlámpa. Ha nem szeretnénk elemekkel terhelni magunkat és a környezetünket, akkor válasszunk újratölthető akkumulátorral szerelt modellt.

Bicska

Figyeljünk arra, hogy csak a feladott poggyászban utazhat a békanyúzó. A svájci katonai kés nagyon jó választás, rögzíthető pengével és sok hasznos funkcióval. Már számtalan zűrős helyzetet oldott meg egy kellő pillanatban kéznél lévő csavarhúzó, olló, penge, csipesz: vagy éppen egy dugóhúzó.

Ivórendszer

Aktív mozgás közben nagyon fontos a kellő folyadék utánpótlás. Kulacs helyett én inkább az ásványvizes palackot javaslom, hiszen könnyű, törhetetlen, és ingyen adják a drága vízhez, de még mindig meg kell állni, és levenni a hátizsákot, ha inni szeretnénk. Így hát a legkényelmesebb megoldás a kerékpározásból, túrázásból már jól ismert háti itatórendszerek használata. Könnyen és gyorsan tudunk hidratálni ezen eszköz segítségével.

Ha a felszereléssel, a lelki és a fizikai állapottal már felkészültünk, más dolgunk nincs is: csak nekivágni. Az első lépések még tétovák lehetnek, de a távolság és az úton lét nemsokára othonossá és megszokottá válik. Biztos, hogy máshol mi is mások leszün, és sokkal gazdagabban térünk majd haza, mert más megvilágításba kerül a világ és saját magunk is. Apróságok is fontosak lesznek, értékessé válik egy száraz ruhadarab, egy pohár meleg tea vagy egy frissítő pohár víz is ajándék lehet. Nem történik nagyobb csoda annál, hogy megtanulunk örülni annak, amink van. Buen viaje, peregrinos!

Az Útról készült képeket és a hasznos tanácsokat Borosnyay Katától kaptuk.